Miközben a madridi spanyolok vígan tölthetik a nyolcvanas éveiket, addig a borsodi magyarok jelentős része már a hetvenes évei elején búcsút int az életnek – derül ki az Eurostat legfrissebb, 2023-as adatait feldolgozó felméréséből.
A számok nem hazudnak: a magyarok születéskori várható élettartama mindössze 76,7 év, ami csaknem öt évvel marad el az Európai Unió 81,4 éves átlagától.
De a magyar átlag is csak kozmetikázza a valóságot, ha Magyarország északi régiójára, különösen Borsod-Abaúj-Zemplén megyére tekintünk. Itt a lakosok mindössze 74,9 évre számíthatnak – a férfiak 71,15 évet, a nők 77,88 évet élnek itt átlagosan, mindkét érték a legrosszabb az országban.
És még ez is csak statisztika. A rideg valóság ennél is sötétebb képet fest.
“Az egészségben eltöltött évek száma még fontosabb mutató, mint a puszta élettartam. És sajnos ezek az adatok is lesújtók,” – világít rá Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke. “Borsodban és Szabolcsban csupán 60-62 év az egészségesen töltött élettartam. Ez azt jelenti, hogy mire az itt élők – már aki – elérik a nyugdíjas kort, hihetetlenül sok egészségügyi problémával néznek szembe.”
Az egészségesen várható élettartam országosan 62,6 év a férfiaknál, míg a nőknél 64,7 év. Az észak-magyarországi régióban ez az érték még alacsonyabb, egy férfi 58,1 évet él le egészségben, míg egy nő 60,7-et a KSH 2023-as adatai szerint.
Az Eurostat adatai alapján az uniós állampolgárok várható élettartama már meghaladja a koronavírus-járvány előtti szintet, ám ez a pozitív trend úgy tűnik, elkerülte hazánkat. Különösen elszomorító a helyzetünk, ha a lista élén állókra tekintünk: a madridi régióban (86,1 év), az olaszországi Trentóban és a finnországi Alandon (85,1 év) valamint a spanyolországi Navarrában és az olaszországi Bolzanóban (85 év) élők akár egy évtizeddel hosszabb életre számíthatnak, mint magyar honfitársaink.
Magyarország a sereghajtók között kullog – Románia, Lettország és Bulgária nem túl előkelő társaságában. Csak egyetlen régió van egész Európában, ahol még rosszabb a helyzet: a bulgáriai Severozapaden, ahol mindössze 73,9 év a várható élettartam.
De mi áll a korai halálozás hátterében? Szakértők szerint a válasz összetett, de három fő területre bontható: táplálkozás, mentális egészség és társadalmi-gazdasági körülmények.
Dr. Beró Mariann, belgyógyász-gasztroenterológus szerint a hosszú élet egyik kulcsa a megfelelő táplálkozás. “A déli országok lakói rengeteg friss zöldséget és gyümölcsöt esznek, sőt, a konyhatechnikáik is egészen mások. Párolással, roston sütéssel, grillezéssel rengeteg vitamin megmarad az ételekben. Sok szárnyast, halat és tengeri herkentyűt fogyasztanak, állati zsiradékot csak minimálisan” – magyarázza a szakértő. Nem nehéz észrevenni, hogy a borsodi átlagember étrendje meglehetősen távol áll ettől az ideáltól.
A lelki tényezők legalább ennyire fontosak. Csehák Hajnalka pszichológus szerint a magyarok rövidebb élettartamának jelentős mentális okai is vannak: “Jellemző lelkiállapot a depresszió, más nemzeteknél gyakrabban előjön nálunk a halálvágy. Nem csoda, hogy olyan magas nálunk az öngyilkosságok, illetve az öngyilkossági kísérletek száma.”
A pszichológus szerint a szorongás és félelem biológiailag bizonyíthatóan károsítja a szervezetet, ami az évek során súlyos betegségeket idézhet elő. “Sok a félelem és a szorongás a gondolatainkban. Az pedig biológiailag bizonyított, hogy aki szorong, annak másképp működik a szervezete, ami az évek alatt súlyos betegségeket idézhet elő” – teszi hozzá.
A helyzet különösen tragikus, ha figyelembe vesszük, hogy míg Borsodban egy átlagember már hatvan éves kora körül súlyos egészségügyi problémákkal küzd, addig egy madridi lakos még további, egészségben töltött két és fél évtizedre számíthat. Az életminőség közötti szakadék ennél aligha lehetne szélesebb.
A genetika természetesen fontos szerepet játszik, de a szakértők szerint “a legrosszabból is ki lehet hozni a legjobbat”. Ehhez azonban szemléletváltásra lenne szükség mind egyéni, mind társadalmi szinten – és persze olyan gazdasági környezetre, ahol a friss zöldség-gyümölcs fogyasztása és a minőségi élelmiszerek nem számítanak luxuscikknek a hétköznapi ember számára.
Egyelőre azonban marad a rideg valóság: míg az EU más részein az emberek arról gondolkodnak, hogyan töltsék aktívan a nyugdíjas éveiket, addig Borsodban sokan azt latolgatják, egyáltalán megérik-e a nyugdíjkorhatárt.
Pedig az évek során hazánkban is jelentősen javult a helyzet – ahogy más országokban is -, amit a koronavírus-járvány évei egy időre megakasztottak.
De még van hová fejlődni, és a területi egyenlőtlenségekkel is érdemes lenne valamit kezdeni.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
